tis: ausgezogen, weggezogen : † Wisteknutí, n. v. Wisiek. ki - költözködött, ki-hor- nutí. dozkodott, el-költözött. Syn. preneseni, winesení. wist'ehowání, á, n. hospitio egressio, migratio, emigra tio, transmigratio, cominigratio, translocatio, nis, f. transitus, tus, m. das Ausziehen, Wegziehen, Ausziehung, Wegziehung vom Orte, z. B. aus einem Hause: ki (által) költözködés, hordozkodás, el - költözés, szállás váltás. Syn. Preñeseňí, Wiňeseňí, 5ofpo di Premeňeňí. 2) fuga, avolatio: das Laufen, Flichen, Ausziehen :futás, szaladás, elmenés, el-menetel. Syn. S. Hod. wist'ehowat sa, howal sa, hugem fa, V. P. imp. bug fa, 3 Domu, 3 mesta: emigrare, migrare (ex) domo, urbe: ausziehen, wegziehen, forts gehen, z. B. aus einem Hause, aus der Stadt: ki-költözködni, hordozkodni, el-költözni, a' házból, a' várasból. Syn. winásat sa, winest' fa, 5ospo du meňiť, premeniť. 2) fugere, avolare: ausziehen, lau fen, fliehen: futni, szaladni, el- menni. Syn. odist'. twistehowati se, owal se, ugi (u) fe, fut. idem. wiftekowani, á, é, p. c. pa latus, statuminatus, ridicis (palis) instructus, a, um: gepfählt, ausgepfählt, mit Rebenpfählen übersehen, z. B. Wein garten: meg-karóztatott, p. o. a'azőlő. 2) ridica caesus (concisus), mit dem Rebenpfahle ges schlagen, abgeprügelt, abgeschla gen: szölökaróval meg-veretelt, verettetett. Wistekowáňí, á, n. palatio, statuminatio, ridicis instructio: Auspfählung, Pfählung das Pfählen: meg-karózás. 2) ridica caesio, palatio: Ausprügelung (Abschlagung) mit demTM Rebenpfahle, szőlőkaróval-való meg-verés. wiftetowat, † wisteťáňí, á, é, p. c. v. wifletani. † wisčekáňí. n. v. Wisčekáňí. twisterati, al, ám fut. v. wi fietat. II. rec. wisčekat se: v. wisčekat sa. + wisteťáwáňí, n. v. Wisče: táwání. towal, Eugem, V. P. imp. tug: palare, statuminare, ridicis (palis) exponere (instruere) vineam: auspfählen, pfählen, z. B. den Weingarten: meg-karózni, karót verui a' szőlő mellé. 2) desinera palare, aufhören zu Pfählen, meg-szünni karózni. 3 ridica cedere (concidere, mit dem Rebenpfahle abprügeln, szőlő-karóval meg-verni. wistemowani, ά, é', p. c. v. nastemowani. Wistemowáňí, á, n. v. Naste- Wist'eňáňí, á, n. v. Wisto. nani. wist'eňať, nal, ňem, V. P. imp. wisten: v. wistonat. II. rec. wisteňať sa: v. wis stonat fa. wistépani, á, é, p. c. v.. wisčépaní. wistépáñí, á, n. v. Wifcés Q 11* wistepení, á, é, p. c. v. wi-* stepeni. Wiffepeňí, á, n. v. Wisče. peňí. wiftépení, á, é, p. c. v. wis fčépent: wiftépeňí, á, n. v. Wistépeňí. *wiftepit, il, im, V. P. imp. wistep: v. wisiepit per 2. Nros. wiftépit, il, im, V. P. imp. *Wis tepowání, á, n. v. Wi- wist'éraní, á, é, p. c. v. wis wifterowat, rowat, rugem, V.I. imp. tug freq; ex wi fterit, v. wisčerowat. wiski, á, n. v. WiHod. wisticani, á, é, p.. c. v. pichani. 2) v. wipichnuti. * Wisticáňí, á, n. v. Picás ni. 2) v. Wipichnutí. *wistichat, al, am, V. P. imp. ag: v. pichat. 2) v. wipicnút. wistichnutí, á, n. v. Wipích, nuti. wistichlowaňí, á, é, p. c. v. pichani. 3 Nro. wiftidlowáni, á, n. v. Pi, dání. 3. Nro. wistilowat, lowal, lugem, V. P. imp. lug: v. píchat. 3. Nro. wis tichnút, cnul (col), chňem, V. P. imp, oni: v. wipich núť. *wiftíchnutí, á, é, p. c. v. wipichnutí. * ag: freq. ex wiftret. Usus. Páw wistérá Rridla: avis* Junoniana extendit alas, der Pfauhahn streckt seine Fliegeln aus, a' páva ki-terjeszti szár nyait. Wisťéráwáňí, á, n. Nom. Verb. ex seq. wist'éráwat, al, ám, freq. ex * Wistéreňí, á, n. v. Wisče- wifterit, il, im, V. P. imp. fter: v. wifterit. * Wisterowáňí, é, n. v. Wifierowání. wistichowani, á, n. v. Wi pichowání. wistichowat, chowal, chugem, freq, ex wiftichnút, v. wipis Howat. wisticowani, á, é, p. c. v. wisticowani. Wisticowáni, á, n. v. Wifeicowani. wifticowat, cowal, cugem, V. P. imp. cug: v. wifčico. wat. Wiftidáňi, á, n. v. Wistidnutí. wistidat, al, ám, V. I. imp. ag: v. wistidnúť. wiftidle adv. frigide, fühl, hi degen. Syn. Hladňe, cladno. wistidlí, á, é, adj. frigidus, frigidiusculus, subfrigidas, frigefactus, refrigeratus, a, um: kühl, ausgefühlt: hideg, hives, meg (ki) hültt. Syn. wistisnutí, wichladnutí, wi hladli, cladní. wistiðnút, dnul (del), dnem, V. P. imp. dni: refrigerari, defer P deferbere : auskühlen, kühl werden: meg (ki) hülni. Syn. wihladnúť. Usus. Woda wi= ftidla: aqua deferbuit, das Wasser ist kühl geworden, meghültt a' víz. mladá Rtw wis ftidla: deferbuit adolescentia, sein junger Muth hat vertobt, az ifiiú vír meg-tsendesedett. wistiðnutí, á, é, p. c. refrige ratus, a, um : ausgekühlt, kühl geworden: meg-hültt. Syn. wichladnutí, wistidlí. Wistidnutí, á, n. refrigeratio, nis, f. Ausfühlung, meg-hülés, hütés. Syn. Wichladnutí. twistidnúři, di, dnu fut. ex wistidnúť. wistidowat, dowal, dugem, freq. ex wiftidnúť. wist'ihnút, hnul (hel), hňem, V. P. imp. hni: v. dopadnúť, popadnút, dostihnúť, prist'ihnúť. wift'ihnutí, á, é, p. c. v. dostihnutí, prist'ihnutí, dopas dnutí, popadnutí. Wist'ihnutí, á, n. v. Dost'ihnutí, prist'ihnutí, Dopadnu tí, popadnutí. Wist'ihowáňí, á, n. Nom. Verb. ex seq. wist'ihowat, howal, hugem, freq. ex wift'ihnut. wistikowani, á, é, p. c. v. stepowani. wistitowání, á, n. v. Štepowání. *wistikował, kowal, Eugem, V. P. imp. tug: v. Stepowat. t wij tím je, praes, ex wifcaEi se. wistimowani, á, é, p. c. v. naftemowani. Wistímování, á, n. v. Nastemowání. wiftimowat, wowal, wugem, V. P. imp. mug: v. nafte mował. wistínani, á, é, p. c. concisus, internecione deletus, ad internecionem exscisus, gladio peremtus, interfectus, a, um: niedergehauet, ausgehauet: le-(ki) vágatott, vágattatott, meg-öletett, ölettetett. Syn. postínaní, wihladení, wihlaweni, wimordowani. Wistínáňí, á, n. concisio, ad internecionem exscisio, gladio peremtío, interfectio, nis, f. Riederhauung, Aushauung: levágás, meg-ölés. Syn. Post'ínání, Wihladení, Wiblawe. ňí, Wimordowání. wistínat, al, ám, V. P. imp. nag, až do posledneho, de multis: concidere, gladio sufferre, internecione delere, ad internecionem exscidere (delere), interimere: niederhauen, egy lábig mind le-vágni, karddal ki-végezni, meg-ölni Syn. post'inat, wibleṣiť, wihla. wit, wimordował. wist'ínení, á, é, p. c. adumbratus, delineatus, a, um: abgeschattirt, entworfen : le-rajzoltatott, ki- árnyékoztatott. Syn. wiobrazení. Wistíňeňí, á, n. adumbratio, delineatio, nis, f. Ab. schattirung, Entwerfung, Nachahmung zum Scheine, Schat tenriß, Entwurf: le-rajzolás, rajzolat, ki-árnyékozás. Syn. Wiobrazení. wist'iňit, il, im, V. P. imp. wift'in adumbrare, delineare: abschattiren, entwerfen, unvollkommen nachmahlen, oder nachahmen: le (ki)-rajzolni, ki-árnyékozni. Syn. wiobrazit. Wist'ínowáňi á, n. Nom. Verb. ex seq. wist'inowát, nowal, nugem, freq. ex wift'iňiť. + wistipani, á, é, p. c. v. wiscépaní, wisčepení. 2) v. wifčipani. + Wistipáni, n. Wifčépáňí, Wilčépeňí. 2) v. Wisčípáňí. twistipat, al, ám fut. v. wis fcepat, wistépit. 2) v. wisčí pat. II. rec. wistipat se, v. wiftépit fe. +wirtipnúti, pl, pnu fut. v. wifčipnút, † wif tipnutí, á, é, p. c. wiftipnutí. v. † wistipowání, n. v. Wisči- wist'irani, é, é¿ p. c, v, wi- Wist'íráňí, á, n. v. Wistreti, 2) ster- schön aufbetten, szépen meg. vetni az ágyat. 2) sternendo consumere, durch Streuen vers brauchen (allemachen), z. B: das Stroh: terítéssel (teregetéssel, hintéssel) meg-emészteni (el- fogyasztani), p. o. a' szalmát. * wistlatí, á, é, p. c. v. wi * Wistlatí, á, n. v. Wistláňí. Wistonání, á, n. Nom. Verb el- teregetett, el- teríttetett, wiftráfáňí, á, n. v. Wi terítéssel meg-emésztetet (elfogyott, el-fogyasztatott). Wistlání, à, n. v. g. Post'ele: stratio, compositio lecti: Aufbettung, fel-ágyazás. 2) ster karbání, wihresent. *wiftráfat, al, ám V. P. imp. fag: v. witárhat, wihres it, wiftráganí, á, é, p. c. v. wi. strogeni. wiftrágat, al, ám V. P. imp. nendo facta consumtio, Ber- Wistrágáňí, ά, n. v. Wistro brauchung (Allemachung) durch Streuen, Ausstreuung: terítéssel való meg- emésztés (elfogyasítás). wistlat, wistlal, wiftelem V. P. imp. wist'el, Post'el; sterne ag: v. wiftrogit. Wistrahá, i, f. monitio, praemonitio, admonitio, commonitio, cautio, praecautio, nis, Ire, componere lectum auf f. cautela, ae, f. monitum, betten, das Bette machen: fel- i, n. Warnung, das Warnen: ! ágyazni, az ágyat meg - vet- örizet irant - való oktatás, inmeg-intés, jó idején-valá gondviselés, továbbra né tés, zés. zés. Syn. Wistrahowání, Napomenuti, Naučení, boh. Weystraha. Usus. O kazdeg Weci Wistraha učiñena gest: una quaque de re cautum est, allenthalben ist eine Warnung gethan, minden felöl jó rendelés tétetett, minden veszedelem nélkül vagyon. To t Wistraze slúží: est monitioni (praemonitioni) dies dient zur Warnung, az szolgál néki meg - intésre. 2) documentum, Lehre, Warnung: tanúság. Syn. Nauka, Nauče ňí. Usus. R Wistraze bit: esse documento, zur Warnung dienen, eine Warnung seyn: tanúságra lenni, szolgálni. Wistrahować, a, m. monitor, praemonitor, is, m. Warner, intö, tanáts - adó. 2) v. Stra Zec. wistrahowani, á, é, p. c. monitus, praemonitus, a, um: gewarnet, meg - intetett. Wistrahowáňí, á, n. v. Wi. straha. 2) v. Strabowání. wistrahowat, howal, hugem, V. I. imp. hug: monere, praemonere, cautum reddere: warnen, worauf: meg- inteni. Abi, ut, daß, hogy. Abine, ne, daß nicht, hogy ne. Stra miwa, de, in Ansehung, vor etwas: 2) v. strahowat. 3) desinere custodire, aufhören zu bewachen (in Acht zu neh= men, zu beobachten), megszünni őrizni, reá vigyázni. Wistrahowćwáňí, á, n. Nom. Verb. ex seq. wistrahowáwat, al, ám freq. ex wistrahowat. twistrapecirowani, á, é, p. c. v. wiunowani. wiftrapacírowáňí, á, n. v. Winnowání. wiftrapacírował, rowal, ru gem, V. P. imp. rug: v. wiunował. wistrapcowani, á, é, p. c. v. wistrapení. Wistrapcowáňí, á, n. v. Wis strapeňí. wiftrapcowat, cowal, cugem, V. P. imp. cug: v. wistrapit. Wistrapcowáwáňí, á, n. Nom. Verb. ex seq. wistrapcowáwał, al, ám freq. ex wistrapcował. wistrapení, á, é, p. c. retextus, filatim solutus, dissolutus, a, um aufgetrennt, aufgelöst, getrennt: ki - rojtozott, ki (fel) fejtett, ki-bontó dott. Wistrapeňí, á, n. retextio, solutio, dissolutio (in fila): Auftrennung, Auflösung, Trennung: ki (fel) fejtés, ki-rojtozás, ki- bontódás. wistrapit, it, im, V. P. imp. wistrap: retexere, in fila solvere (dissolvere): auftrennen etwas gewebtes auflösen, trennen: ki (fel) fejteni, ki-rojtozni, ki bontani. Wistrapowání, á, n. Nom. Verb. exseq. wiftrapowat, powal, pugem, freq. ex wiftrapit. wistrasení, á, é, p. c. terrendo expulsus, a, um: durch Schrecken herausgetrieben, ausgejagt: meg- ijesztve ki-vettetett, ki- üzettetett, ki-üzetett. Syn. wiplasení. Wistrasení, á, n. terrendo facta expulsio, Heraustreibung (Ausjagung) durch Schrecken: meg-ijesztve ki - üzés, kivetés. Syn. Wiplaseňí. wistrasit, il, ím, V. P. imp. wiftraf: terrendo expellere, durch Schrecken heraustreiben, meg-ijesztve (meg - ijesztéssel) ki - üzni, ki - vetni. Syn. wiplafit. 2) desinere terre re, |