Wolenstwo. vulg. Rurfirst. Usus. Sati wolenec, Saskte Wolenstwo: princeps elector Saxoniae, Chursachsen, sächsi scher Churfürst: szakszoniai választó hertzeg. wolencow, a, e, adj. poss. electoris, delectoris: dem Wähler gehörig, választóé, válogatóé. Syn. wiwolencow, wolitelow. 2) principis electoris, dem Wahlfürsten gehörig, választó hertzegé. vulg. tur firstow. woleni, á, é, p. c. lectus, electus, delectus, creatus, cooptatus, a, um: gewählt, ers wählt, választatott. Syn. wis woleni. Wolení, á, n. lectio, delectio, electio, creatio, optatio, cooptatio, nis, f. delectus, us, m. die Wahl, Wählung, Er. wählung, das Wählen, auch zu einem Amte: választás. Syn. Wiwoleńí. wolenski, adv. ut decet principem electorem, electoraliter, more electoris principis: chur fürstlich: választó hertzegi módon, hertzegessen. Syn. po woleniti. vulg. Eurfirststi, woleniti, á, é, adj. electora lis, e; electorem principem adtinens, tis: churfürstlich, einen oder die Churfürsten betref. fend: választó hertzegi. vulg. turfirstiti. 2) principe electore dignus: churfürstlich, einem Churfürsten anständig: választó hertzeges, választó hertzeghez illendő. 1 Wolenstwi,,á, n. electio, ius eligendi: Chur, Wahl, oder Recht zu wählen: választás, választó jus. Syn. Práwo X WoLeňú. 2) electoratus, us, m. dignitas electoralis Chur, Churwürde: választó hertzegség, választó-hertzegi mélTom. V. Z tóság. Syn. 5odnosť wolenská. 3) v. seq. molenstwo, a, n. domus electoralis, Chur, churfürstliches Haus: választó hertzegi ház. Safté Wolenstwo: Wolenstwo: domus electoralis Saxoniae Churs fachsen, szakszóniai választó hertzegség. 2) electoratus, terra electoralis: Chur, Chur fürstenthum: választó hertzegi föld (tartomány), választó hertzegség. 3) v. Wolenec 2 Nro. † wolesnice, i, f. nomen complurium Bohemiae pagorum, ein Name mehrerer Dörfer in Böhmen, több tseh faluknak neve. wolet, lel, lím, V. P. imp. wol: malle, praeeligere: lic ber wollen inkább akarni. Syn. tadseg dheet. boh. woli. ti. Usus. Gá bich wolel na wasem mest'e bit: mallem vestri loco esse, ich wollte lie. ber auf eurer Stelle seyn, inkább akarnám hogy a' ti helyeteken lennék. Statečná (3mužila) misel woli (tad. seg chce) tichá bit, než zuriwá; Frotká, než 8iwotá; dobrotiwá, nez hrozná (stra fliwá); ukogitedelná, než ukrutná Com. Wolička, i, f. dem. ex Wolka, v. Stwolek. wolit, il, ím V. I. imp. wol, ňečo, nekoho: legere, eligere, deligere, optare, cooptare, creare: wählen etwas, Jemanden zu einem Amte, Wahl treffen: választani, kiválasztani, kivánni. Syn. wis wolit. Usus. Wechnost (úrad) wolit: creare (dicere magistratum, eine Obrigkeit wählen, einsehen: tiszteket választani (tenni) közönséges választással. Wolitel, a, m. v. Wolenec. wolitelow, a, e, adj. põss. v. wolencow. † woliti, il, im; praes. v. wor woliwak, al, ám, freq. ex wo- Wolka, i, f. dem. ex Wola : Wólka, i, f. dem. ex Wóla: Woltání, á, n. indulgentia in t lauben, magának sokat engeda ni, kedvezni. Tak si wolkal: sic sibi indulsit Nep. erlaubs te fich so viel, úgy (annyira) Szerelte magát. Welmi si wolkam : nimis indulgeo mihi, ich erlaube mir viel, igen szeretem magamat. 2) v. prehlédat. Wolkáwání, 4, n. Nam. Verb. ex seq., woltáwat, al, ám, freq. ex adv. indulgenter Cic. gütig, zärtlich gegen Je mand, nachgiebig, nachsehend, kedvezve, lágyon, el-halgatva, újain által nézve. 2) v. prehledačne. wolkawi, á, é, adj. indulgens (in aliquem), tis Liv. jätte lich, gefällig, gütig, nachgiebig: kedvező. Syn. wolkací. Usus. Wolkawi Otec: pater nimis indulgens, indulgens pater Nep. ein zärtlicher Batet, igen lágy atya. Wolkawegsé Matti méno: indulgentius no♣ men maternum Cic. 2) v. prehledační. J Wolkawost, i, f. v. wolkání. wolti, adv. v. wolne. Wolki newolki: v. newolne. Wolkowáňí, á, n. v. woltáňí. wolkowat, kowal, kugem, V. I. imp. tug, v. woltat. wolne, adv. comp. wolnegfes (contr. wolneg), superl. nagwolnegseg (contr. nag wolneg): promte, libenter, voluntarie animo parato (promto): willig, dereitwillig: örömest, szivessen, kész akartva. Syn. dobrowolne, milerád, wolki, wolko. Usus. Wolne (spotegnú Mislú) umret: aequissimo animo inori, ganz willig und zufrieden Sterben, jó lelki ismérettel, és szép tsendességgel meg-halni. Wolne (wolno) činit: ad ad libitum agere, nach seinem 2) laxe, weit, geräumlich, nicht knapp, nicht enge: tágoson, bőven. Syn. wolno, biwne, prestranne. 3) parate, expedite, promte: bereit, fertig, behende: készen. Syn. bbite, pobotowe. Usus. Meč sa pris pasuge, abi sa s Poswi wol. negseg (wolneg, hbiteg) wis fmitnul (wio bil), a wido bití až pod Ručku (pod Jlec, boh. pod Gilce) kowal. 4) libere, ad optionem: frei, szabadon. Syn. slobodne. 5) indulgenter, immoderate, immodice: ausgelassen, mértékletlenül, rendetlenül, szertelenül, ígen szabadoson. Syn. rozpustne. Wolnení, á, n. laxatio, nis, f. die Weite, meg-tágítás, tá gulás. wolnet, nel, ňím, V. I. imp. wolni: laxari, weiter werden, tágulni, meg-tágulni. wolni, á, é, (abs. wolno), adj. comp. wolnegsi, superl. nagwolnegsi: libens, lubens, tis: promtus, a, um: willig, bereitwillig örömest-való. Syn. rád. 2) laxus, amplus: weit, nicht enge (knapp), geräumlich, z. B. Schuh, Rock: tág, bö, tágas, széles, p. o. ruha. Syn. biwni, prestranní. 3) paratus, promtus, expeditus: bereit, fertig (wegfertig) behende: kész, serény. Syn. botowi, pristro gení. Usus. Ubif wolnegsi bol, Zawadzadlami (Zawad, zadli, Bağážiú) sa neobtažug Com. 4) liber, frei, an nichts gebunden: szabad, szabados. Svn. flobosni. Usus. Gestli fa ti nelúbilo, wolno bolo kedikolwek od teho odstát. Wolno (Wolnost') dáwat ne tomu: optionem alicui facere (dare), die Wahl lassen (geben), szabaddá hagyni, hogy válaszszon. Wolno sa dáwá: optio (optioni) datur, man hat die Wahl, szabad akaratra hagyatik. Wolno mať: habere optionem, die Wahl haben: szabad választással birni. Wolno mám: mea est optio, ich habe die Wahl, ebben magam választhatok. Wolno más: optio haec tua est, da hast dis die Wahl, ebben magad választhatsz. ech ti ge wolno: optio sit tua, die Wahl soll deine seyn, válaszsz magad. 5) Sebe wolni: nimium sibi indulgens, immoderatus, dissolutus: fich viel erlaubend, auss gelassen, von Personen: mértékletlen, rendetlen, szertelen, igen szabados, Syn. tezpustní. Usus. Sirota newol ná, ale sebe wolná: v. nes wolni. am wolnit, it, im, V. I. imp. wolni: laxare, ampliare: weit machen, räumen, Plag geben: tágítani, meg-tágitani. wolno, v. wolne, et wolni. Wolnost', i, f. animus promtus (paratus) Willigkeit, Bereits willigkeit: készség, valamihez való kedv. 2) laxitas, plitudo: die Weite, Weilläus figkeit, Geräumlichkeit; tágasság, nagyság, böség., Sym Biwnost' Prestrannost', Sirotost'. 3) promtitudo, animus paratus: Fertigkeit, készség. Syn. 5otowost. 4) libertas, Freiheit, szabadság. Syn Sloboda. 5) optio, potestas eligendi: die Wahl, Freiheit zu wählen: valamit választani Z 11 + valo 1 ománkowi. való szabadság. Wolnost' dá. † wománkowi, á, é, adj. v. wat, mat ɔ. v, wolní 4 Nro. 6) immoderatio, Ausgelaffenheit, mértékletlenség. wolowati, á, é, adj. v. wolatí. wolowec, wca, m. Wrch we Spisi: bubulus, mons in scepusio altissimus: Ochsenberg in Bipfen,ökör hegy, szepességben leg magossabb. 2) 3eli na, v. Rwetec. wolowi, á, é, adj. bubulus, bovinus, a, um: von Ochsen, was von Ochsen ist: ökrei, ökörböl való. Syn. wolfti. Usus. Wolowi Lalek (boh. Lalok): palear, is, n. die Wanne am Halse der Ochsen, ökör nyakán (torkán) alá fityegö bör. Wolowi Gazit, v. Gázít. Wolowi Chwost (Ocas) v. Chwost. Wolowá Glawa, Zelina: v. Glawa. Wolowé Oko, Zelina: v. Rwetec. Wolowé ucho, Zelina: v. Ucho. + Wolownice, i, f. v. Olo. + wolowo, a, n. v. Olowo. V. wolfti adv. stupide, cum stu- Woltorna, i, f. cornu (vena- † woman, u, m. v. Oman. † wom'eg, e, f. v. Omeg, wóňa, i, f. odor, is, m. der Geruch, der etwas von sich giebt, szag, illat. boh. Wůne. Usus. Ostrá (silná) wóňa: odor acer et acutus Plin. ein star» fer Geruch, igen erös (hathatos) szag. 8ew Wóňu na seba bere, tim woñá, transit in vestes odor Plin. die Kleider nehmen den Geruch an, megszagosodnak a ruhák. Wonu widáwat (boh. Wúňi widá wat): olere, odorem edere: einen Geruch von sich geben, szagot magából ereszteni, szagosnak lenni. Wónu cítit: odorare, subodorari, olfacere: riechen, szagolni, szagla ni, szagot érzeni, Rwitti li bežnú Wóňu ze seba widáwa. gu, afflantur (efflantur) odores e floribus, die Blumen ge ben einen Geruch von sich, a' viragok illatoznak; meg t a' virágok jó illatya. Woňačka, i, f. v. seq. et wo nica. Woňáňí, á, n. odor, odoris emissio: das Riechen, Geben des Geruchs: szagnak ki-adasa, illatozás. Syn. Wóňa, wó ňi od sebaDáwáňí.2) odoratus, olfactus, us, m. olfactio, odoratio, nis, f. das Riechen, szaglás, szagolás. Syn. Wońečka, Powoňáni, wóni, Cíteni. boh. Woňení. 3) v. Smrdeni. woňak, al, ám, V. I. imp. woňag, nečím: olere, reddere rem: riechen nach etwas, eis nen Geruch von sich geben: illatozni, szagosnak lenni, szagot ki-adni magából. Syn. Wóňu ze seba widawat, od seba dáwat. boh. woneti. 2) v. fmrset. Usus. Winem wo ňať, · † worat, al, ám et woří, v. orať. ňať, vinum olere, nach Wein Saft (boh. Siti): juncus riechen, olly szagú mint a' odoratus, das Kametheu, Kabor, bor szagú. Zdaleka wo. melstroh: szagos káka, sás. ňá: e longinquo olet, von † wonuce, f. v. Onuca. Ferne riecht es, meszsze meg twopálka, i, f. v. Opálta. érzik a' szaga. Rúza pekne + wor, u Wor, u, m. v. plt. woná: rosa pulchre olet, die + woráč, e, m. v. Oráč. Rose riecht gut, a' rózsa szép Woráňí, n. v. Oráňí. szagú, szépen illatoz. 2) nečo t nečemu: odorari, olfacererem : an etwas riechen, einen Geruch empfinden: szagolni, szagot érzeni. Syn. owoňať, powońat, priwoňak, Wóňu citit. boh. woneti. Usus. Res sist zasmradil, woňag. Woňáwáňí, á, n. Nom. Verb. ex seq. wonáwał, al, ám, freq. ex woňať. wonawe adv. olide, odore: riechend, szagoson, illatozva. Syn. wonne. wonawi, á, é, adj. olens, fra- Woňawička, i, f. olidus spiri- Wóńička, i, f. dem. ex wó. wonne, adv. v. woňawe. † Worba, i, f. v. Orba. Worch, u, m. tu, t8e sa ťaží w Baňách: cavum, Set, Ort im Berge: + Worek, rku, m. dem. V. † worlice, f. v. Orlica. čet. † worní, á, é, adj. v. orní. Wos et Wosa, i, f. v. Of. + wosa (was, wůsa), i, f. v. Osa. wosčení, á, é, p. c. v. wosto wani. wosčení, á, n. v. Woskowá- to |
