Obrázky na stránke
PDF
ePub

ARADVÁNY, Szabad pusz→ ta Szabólts Vármegyében.

ARAI Elegyes oláh falu a' Bánátban, fekszik a' Betskereki kerületben Beodra, és Malnitz között. Határja jó termékenységû.

épületi szükséges eszközök is | Csöpröm, 's Davodihoz nem adattattak számokra. Lakosai messze. dohánnyal, 's más külömbféle hazai termésekkel kereskednek; mások pedig kézi mesterségekkel. Határja kiváltképen termékeny,de igen fzoross, úgy hogy, ha szölös kertyei külön választatnak, alig marad valamire való kis földetskéje. Melly valóban nagyobb volna, hogy ha hajdan Ó Arad e' helyen lett volna; vagyonnyainak eladására jó alkalmatosága, 's piatza van; országos vásárjai nevezetesek, 's ambár a' víz áradások néha kárára vannak, mint hogy miatta az útakat, 's hídakat is újjítani kéntelenek, mind az által elsö Osztálybéli.

ARAK. Arakhen magyar és német falu Sopron Vármegyében, birtokos Ura Viczay, és Nagy Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik Soprontól egy mért földnyire. Határja szoross ugyan, 's földgye sovány, és nehezen termo, réttyei nem külömben sovány szénát teremnek; de legeloje még is elegendo volna, hogy ha a' Dunának ki öntése réttyeit nem károsítaARAD. Tót falu Esztergomná, kereskedésre nints módVármegyében, lakosai kato- gyok, harmadik Osztálybéli. likusok, fekszik Kis Újfalu- ARAK. Elegyes falu Arad val által ellenben, a' Duna Vármegyében, földes Ura partyán, Bátorkeszitol egy Petö, és Magótsy Urak. mértföldnyire. Határja közép*ARAKSON. Elegyes német termékenységű, réttye, le- falu Sopron Vármegyében, gelôje is meglehetős.

ARAD Szabad puszta Esztergom Vármegyében, fekszik Német Szölgyénhez közel, mellynek filiája.

lakosai katolikusok, határja középszerű, valamint vagyonnyai is, mellyekhez képest második Osztálybéli. ARANYAD. Magyar falu

ARADATZ. Elegyes falu Szala Vármegyében, birtoTorontal Vármegyében, bir-kosai Szegedi, és más Urasá

tokosa Iság, és Kis Uraság ARADI. Szabad puszta Somogy Vármegyében, fekszik

gok, lakosai katolikusok, fekszik Szent Grót M. Városnak szomszédságában, határ

ja

2

ja jó termékenységü, 's külömbféle vagyonnyaihoz képest első Osztálybéli. ARANYADKA. Zlata Abaúj Vármegyében.

[ocr errors]

feladásával, mind kézi munkával pénzt kereshetnek, tüzi fája ingyen, épületre való pedig az Uraságnak engedelmével, szőlő hegyei középszerûk, malma egy órányira van, első Osztalybéli. ARANYITKA. Elegyes la

ARANYAG. Oláh falu Arad Vármegyében, birtokosa a' Királyi Kamara lakosai oroszok, fekszik Agristól kosú tót falu Abaúj Várme nem meszsze, határbéli föld-gyében, földes Ura Kassa gye termékeny, fája's makk- Várossa, lakosai katolikusok, ja elég, külömbféle fa edényeket készítenek, 's árúlgatnak lakosai, meszet is égetnek, mivel pedig határját a' víz néha háborgattya, második Osztálybéli.

nevezetét vette hajdani Arany bányáinak bövségétöl. Hiresek valának, Arany szálas hegyei, mellyek a faluhoz nem neszsze feküdtek; ambár az aranynak ásattatásától,

elállottak a' Kassaiak, mostani lakosai juhok tenyésztetésével foglalatoskodnak. Határja kitsiny, és sovány, szántó földgyei, 's réttyei hason

ARANY. Nagy kis Arany.'s fel keresésétől már régen Szabad puszták Nógrád Vármegyében, birtokosa Madrutsány Uraság, határja közép termékenységű, fája mind a' két féle elegendő. Egyenlő tulajdonsággal bírnak, fekvé-lóképen, melly a' hegyektöl sek a Karants hegye alatt vagyon, Lossotzhoz 14 mértföldnyire.

származik, harmadik Osztálybéli.

ARANYOS. Elegyes falu Baranya Vármegyében, birtokosa Czindery Uraság, lako sai katolikusok, fekszik a' Pétsi járásban. Határja középszerű, javai között leg ne

ARANYAS. Vagy Aranyos, magyar, és tót falu Borsod Vármegyében, birtokosa Motsáry Uraság, lakosai katolikusok, és reformátusok, fekszik Mályi puszta, és Hár-vezetesebb, hogy a' Pétsi piasány között. Határja hegyes, völgyes, erdője sok is, szántó földgyei, ha trágyáztatnak termékenyek, piatzozása egy mértföldnyire Miskoltzon, a' hol mind vagyonoknak jól

tzon mindenét el árúlhattya, első Osztálybéli.

ARANYOS. Alsó, és Felsö Aranyos, két magyar falu Komárom Vármegyében, birtokosai több Uraságok, laD 4 kosai

szerű termékenységgel bírnak, réttyei jók, és fele a' viz áradástól mentt, 's hasznos szénát is teremnek, piatzozása kettö, Nagy Bányán egy mértföldnyire, Miftorfalván egy óra járásnyira, vagyonyait minden héti vásárokon eladhattya, legelője jó, tizedet nem adnak, Mistorfalvai Bá, nyák közel vannak hozzá; malmai alkalmatosak a? szomszéd helységben, szántó földgyeinek harmadrészét alkalmasint elönti az árvíz, harmadik Osztálybéli.

kosai reformátusok, fekszik | Uraság, lakosai ó hitüek, fek¬ Komráromtól más fél mért- szik a' Krasznaközi kerületföldnyire. Határjai közép- ben, szántó földgyei közép, szerű termékenységgel birnak, réttyek, 's legelöjök nagy, más javaik is lévén második Osztálybéliek. ARANYOS. Magyar falu Heves, és külső Szolnok Vármegyében, lakosai katolikusok, fekszik Bátórhoz, mellynek filiája nem meffe. Verpeléttöl egy mértföldnyire. Vidékje termékeny, réttye, legelője elég, malma helyben, második Osztálybéli. ARANYOS. Bats Aranyos. Magyar falu Szabolts Vármegyében, földes Ura Gróf Gyufay Uraság, lakofai reformárusok, fekszik a Kis Várdai kerületben, partos helyen, és a Tiszának áradása kevés ártalmára van; kertyei a' Tisza mellett kiváltképen termékenyek, földgye három nyomásbéli, szél malma is van, búzája, főzelékje, len- vize partyától. Eléggé meg. nye, dohánnya elég terem; erössített hely vala, ambár méhe, és jó réttyei vagynak, Károly Varahoz, sem széppiatzozása nyoltz mértföld-ségére, sem épületeire nem nyire Debretzenben, tüzi fá- hasonló; az elött voltak itt ja, legelője nintsen, malma több Tábor helyek, és Vámás fél órányira, szállakkal rak, ugy mint Porbély, nem is kereskednek, első Osztály-meszsze Kaplánytól, Pete, béli 's nap keletre Pokárt, a' mint vólt kerítéseinek sok jelei bizonyíttyák, 's Lónyai nagy Nemzetségnek régi kastéllyá

ARANYOS. Arges. Orofz, és oláh falu Szatmár Vármegyében, birtokola Kornis

ARANYOS MEDGYES. Zlaty medyes. Elegyes lakosú mezo város, Szatmár Vármegyé ben, lakosai ó hittek, és reformátusok, fekszik Szatmártól két mértföldnyire, lapá lyos helyen, a' hegyek tövé ben

nem meszsze Szamos

val díszesíttetett, szántó földgye elegendő van, délre fekvô földgyei termékenyebbek a' többinél; réttyei jók, piatzozása egy órányira meglehetos úton, legelője elég, fája mind épületre, mind tüzre szabados a' határban, szöleji is vagynak, és saját erdeikben makkoltatások,úgy a' határban, mint szomszédságban mellyet Berentze és Görbed helységekkel, bírnak. Határjának egy részetskéjét számos vize mossa, el/ so Osztálybéli.

[ocr errors]

ARANYOS MARÓT. Gülden Marot. Marovtze. Régi népes mező Város Bars Vármegyében, földes Ura Gróf Migázzy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Kis Tapoltsánhoz egy kis mértföldnyire, Gyimes, és Sz. Benedek között, szép épületekkel, 's katsélyokkal ékesíttetett. Nevezetes vala az elött benne, a' volt Paluskai Uraságnak élet tárja(Granarium) a Város piatzán építtetve, melly tágas, és magos épület, az alsó részében kalmár bóltok vagynak, a' felsõ részei pedig búza tartásra rendeltettek; határja termékeny, kivált a' búza termesztésre, mások felett alkalmatos, lakosai leginkább mesteremberek, és szorgalmatosak, 's nevezete

sen a' gyapju mivelést annyira gyakorollyák, hogy a' külföldiekhez közel hasonlító jó posztót szönek, hét országos vásár szokott benne esni, mellyek elég népesek, régenten a' Gyimesi Uradalomhoz tartozott, néhai Paluskai György vette meg magának, a' hozza tartozó egész uradalommal együtt, ki is e' Városnak ékesítésére, 's népesítésére különös gondgyát függesztvén, Aranyos nevet is ada e' Városnak; kétség kivül, hogy más hasonló nevů helységektöl meg külömböztesse. Bétsi Érsek, MIGAZZI Kardinális is, sokat költött e' kedves múlattságos lakóhelyének felékesítetésére * nevezetesen a' Templom', Plébánia', 's Kastélya épülettyeire. Bövelkedik szölökket is, mellyek gyümöltsös fákkal gazdagok, legelője elég,földgyei, és réttyei jók, malma helyben, Szent Benedeken is piatza, kereskedésre, 's a' szomszédságban vagyonnyainak eladására jó módgya; de mivel fája nintsen elég,a' második Osztályba tétettetett.

ARANYOS PATAK. Középszerű magyar falu Zemplén Vármegyében, lakosai katolikusok, és reformátusok. Határja három nyomásbéli, de nem igen termékeny, és

X

követses; szénája meglehetös, legelője elég, fája mind a' kétféle, malma a' szomszédságban, itatója jó, piatzozása Eperjesen, Varannón, harmadik Osztálybéli.

ARANY PATAKA. Zlato. Tót falu Sáros Vármegyében, földes Ura Bártfa Városa, lakosai katolikusok, fekszik Gaboltóhoz közel, mellynek filiája, Zborovtól egy mértföldnyire, ambár réttye, legelője, és erdeje is van; de mivel határja valamivel soványabb mint kellene, piatzozása ugyan nem meszsze, harmadik Osztálybéli.

na Maros vizével egyesult, egyenesen a' Tiszába szakad.

ARASZ TEMPLOM. Araszkirchen. Elegyes német falu a' Banátban, lakosai katolikusok, fekszik Rátz Betse és Beodra között. Határja jó termékenységü.

ARATAS. Középszerű elegyes falu a' Bánátban, lakosai katolikusok, fekszik a' Tiszának motsáros szélein, határja jó termékenységű.

ARBAVETZA. Alsó, és Felsö Arbavetza. Tót falú Vas Vármegyében, lakosai katolikusok, határjai középszeruek, 's hasonlítanak, Alsó Slavetzához, második Osztálybéliek.

ARDA. Szabad puszta Veszprém Vármegyében.

* ARÁNY. Magyar falú Heves, és külső Szólnok Vármegyében, lakosai katolikusok, fekszik Gyöngyöshöz nem messze, földgyei, és rét- ÁRDÁNHÁZA. Ardanova. tyei jók, piatzozása Egerben, Orosz falu Bereg Vármegyéés Gyöngyösön, legelője e- ben, birtokosa Gróf Schönlég, itató helye alkalmatos, born Uráság, lakosai ó hiszilvássai jók, kertyei hasz-tüek, fekszik a' Munkátsi kenosak, keresetre is jó mód-rületben, Munkáts Városától gya, malmai közel; fája a hol mindenét eladhattya helyben nints, sem makkja, két mértföldnyire. Határjásem nádassa, második Osz- ban legelője, 's fája mind tálybéli. tüzre, mind épületre elég, ARANKA VIZE. Neveze-makkoltatása is; de szántó tes folyó víz Temes Várme- földgyei soványak, réttyei gyében, Temes, és Tisza sem igen jók, 's alkalmatos vize között; eredetét veszi itatásra való helye sintsen, a' Arad mellyeken, 's az után harmadik Osztályba tétettemotsáros, és posványos he- tett. lyeken folyván, minek után

ARDANÓCZ. Tótfalu Nyitra

« PredošláPokračovať »