Obrázky na stránke
PDF
ePub

's legelôje is szoross lévén, negyedik Osztálybéli.

BABAFALVA. Babits. Tót

tokos Ura Mélt. Semsey Ura

BAB. Szabad puszta Heves Vármegyében. BABA. Magyar falu Borsod Vármegyében, birtokosai falu Sáros Vámegyében, birBikk, és Bay Urak, lakosai katolikusok, és reformátuság, lakosai katolikusok, és sok, fekszik Hejo vizének túlsó részén. Határbéli szántó földgyei termékenyek, 's vagyonyaikat a' Miskoltzi piatzon két órányira jól eladhattyák, legelôje elég, fája épületre, és tüzre az Uraságnak engedelméböl: nádgya ele-ja, és legelője van, piatzogendő, K. dézmát nem ád, malma egy órányira, szölö hegye nintsen, 's néha a' Hejo vize károkat okoz réttyeiben, második Osztálybéli.

evangelikusok, fekszik a' he-, gyek között Karátson mezőnek szomszédságában, melly nek filiája, 's Tapoly fo lyó vizétöl sem meszsze; bányájáról nevezetes. Határbéli földgye középszerű, fá

zásától sints meszsze; de mivel réttyei kevesek, második Osztálybéli.

BABAGURANA. Zacsinkova. Magos erdős hegy Árva Vármegyében, fekszik Rabsiczához közel.

BABA. Beits. Elegyes magyar falu Vas Vármegyében, birtokosa Györfi,és más Urak, BABALUSKA. Babintz. Tót lakosai katolikusok, és evan- falu Gömör Vármegyében, gélikusok. Határbéli földgyei birtokosai több Uraságok, középszerű termékenységgel lakosai katolikusok, fekszik bírnak, 's vizenyos határja Liptó Vármegye szélénél. Halévén, második Osztálybéli. tárbéli földgye, ha trágyázBÁBA. KIS BÁBA. Szabad tatik közép termékenységü puszta Somogy Vármegyé- legelôje elég, 's mind a' két ben, fekszik Gámasnak szom-féle fája van, piatzozása a' szédságában. szomszédságban, egyéb eránt BABFALVA. Babje. Ba- tserép, és fa edények készíbitsi. Orosz falu Bereg Vár-téséből is pénz keresnek, megyében, birtokos Ura második Osztálybéli.

Gróf Schönborn Uraság lakosai ó hitück, fekszik a' munkátsi uradalomban. Határbéli szántó földgyei soványak, hegyes, völgyes, és homokos,

BABANYISTIE. Bánátbéli falu, lakosai katolikusok és ó hituek, fekszik Pántso-. vától nem meszsze.

BABAR

BABARTZA SZÖLLÖS. Az Sz. betüben.

BABINA. Szabad

puszta Szepes Vármegyében, fekszik Márkusfalvához nem messze. BABINDAL. Középszerů tót

BABARTZ Elegyes lakosú falu Baranya Vármegyében, birtokos Úra a' Királyi Ka-falu Nyitra Vármegyében, mara lakosai katolikusok és evangélikusok, fekszik a' Baranyai járásban, határja termékeny, és külömbféle tulajdonságaihoz képeft, első Osztálybéli.

[ocr errors]

hajdan virágzott Babindal. Uraságnak életekor, a' kié vala; moft külömbféle Uraknak birtokokban van, lakosai katolikusok, fekszik Nyitrától egy jó mértföldnyire. Határja középszerű termékeny

réttye legelője elég, máso

BABASZÉK. Totul Babina. Tót falu Zólyom Vármegyé-ségû, fája mind a' két féle, ben, birtokos Ura Abda Uraság, lakosai katolikusok; dik Osztálybéli. fekszik a' Zólyomi uradalomban, Korponától egy mértföldnyire, kies helyen, földgye termékeny, Temploma erősség formára van építve, a' mint hogy belso had idején, katonai örízet is vala benne, ambár mind azokkal a' tulajdonságokkal bövelkedik, mellyekkel a' többi mező Városok; de mivel vize nintsen, második Osztálybéli.

[ocr errors]

BABKOV. Tót falu Trentsén Vármegyében, birtokos Urai Gróf Balassa, és más Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik Lyetavának szomszédságában, mellynek filiája. Ambár legelője, és fája boven van; de mivel földgye középszerű, második Osztálybéli.

BABLYUK. Baluk. Orosz falu Bereg Vármegyében, birtokos Ura Gróf Schönborn BABI. Szabad puszta Nó- Urasag, lakosai ó hitüek, fekgrád Vármegyében, fekszik szik a' Versovi kerületben, Rappňak szomszédságában. mivel e' helységnek alkal BABIN. Tót falu Árva Vár- matos legelőjén, és tüzi fámegyében, birtokosa a' Ki-ján kivül, más tulajdonságai rályi Kamara, lakosai katoli- nintsenek, szántó földgyei kusok, fekszik a' Lokczeni hegyes, követses helyen lékerületben. Határja közép- vén soványak, piatzozása szerü, réttye jó, legelője hasz-nintsen,negyedik Osztálybéli. nos, és nagy, fája mind a' két féle, második Osztálybéli.

BABOCZA. Szabad puszta Békes Vármegyében.

BABOD.

1

BABOD. Elegyes lakosú fa- | Ispánnya, a' Magyaroknak lu Sopron Vármegyében, bir- nagy munkában lett kerülétokos Ura Hertzeg Eszterházy sével, mert Achomatnak-e' Uraság, lakosai katolikusok, Vár akkori Fo Igazgatójá fekszik Kapuvártól, nem nak segedelmére küldettetett. meszsze, jó gabonát termo Alys Eunuchus Ozman Veföldgye, és szép gyümöltsös-zér, ki is nem kevés munkát se van, 's egyéb középsze-adott sok népével a' mieinkrù tulajdonságaihoz képest, nek; de végre tsak ugyan második Osztálybéli. nagy erejeket megtörvén, viszsza tolattattak; bé menvén a' katonák az üres Várba, azt vélték vala, hogy már bátorságos helyben vantal szerentsétlenül felvettetnak, azonban puska por tettek. Illy állapotban marada egész FERDINÁND Tsászárnak idejéig, míg azt Bátori

BABOD. Szabad

puszta Somogy Vármegyében, fekszik Szent Andrásnak szomszédságában.

BABOLCSA vagy BABOTSA VÁRA. Somogy Vármegyében, hajdan nevezetes erösség, ma pedig omladékja alá temettetett, puszta Vár helye.

András

ál

meg nem erőssítette, és örző katonákkal jó álElso ostromlója vala e' haj-lapotban hagyá, de sokkal dani nevezetes várnak Toi- nagyobb erővel nyomattata gon Ozman Vezér, a' ki is az Ozmanok által , Sziget azt alig kezdett ostromlásá- Várának meg vétele alkal val igen szerentsésen hatalma matosságával, 's el is foglalalá hajtotta, az akkor örzo tatott az ellenségtöl, lásd feMagyaroknak figyelmetlen- lôle b). Ismét viszsza vétetett ségek miatt. Lásd felôle a) vala e' Vár Zrinyi Gyorgytsak hamar kikergették in-nek vitézsége által, a' ki is nen ellenségeiket a' Magya- kedves édes Attyának halárok, valamint ezeket is szün- lát, az Ozmánokon megbosztelen való bosszontásaik u- szülni akárván. Hebertstain tán, az Ozmanok. Második János Zsigmondot, és Heim ostromoltatásának alkalma- Kristóf Vitézeket düldötte,1 tosságával viszsza szerzette ez Babotsa Várának ostromlásáerősséget a' Keresztényeknek ra, a' kiknek vélletlen megNádasdy Tamás, Magyar érkezéseken, az Ozmanok Országnak akkori akkori Nádor Nádor megfélemledvén, felgyújták

[ocr errors][ocr errors][merged small][ocr errors]

a' Várat: a' mieink pedig jó reménységgel belé menének, 's az elrejtett puska pornak fellobbanása által e' Várnak gyászos omladékjai közzé temettetének. Ismét hamar felépíttetett ez után Babotsa Vára, 's orízetekkel is megerôssítetett, Fô Kapitánynak ide rendeltetvén a' Magyarok közzül HORVÁT MIKLós, a' Németek közzol pedig Ulrmitter Fo Tiszt. Igyekeztek ezeknek idejekor az Ozmanok e' Várat, a' Keresztények keze közzül ki tsavarni, de haszontalan; nem külömben MDLXVI. esztendöben a' Szigeti Várnak megvétele után is,szerentsésebbek valának ellenben MDC, midon azt mintegy harmad napi ostromlások után, meghodoltatták 's birtokokban is vala, míg 1664. Zrínyi Miklós által onnan ki nem kergettettek. Már ma, hajdani erôss épületeinek tsak elpusztúltt omladozásai szemléltethetnek.

a) Istvánfit Libr. 29. pag.

[blocks in formation]

és evangélikusok, fekszik Dráva vizétôl jobb felől nem meszsze. Épült e' Város még a' Várnak virágzásabéli idejekor. Minekutánna külömbféle szerentsétlenségei után innen a' Törökök kiverettettek akkori, Tót, Rátz, és Horvát lakosai megépítéséhez fogtak; de igen lassú elômenetellel, mivel tsak egynehány házatskák állíttattak fel, a' Vár helyének oldalán, most sokkal népesebb, és lakosai is tehetösebbek, 's a' tolvajok által sem ostromoltatnak mint az elôtt. Hidgya is van folyó vizén készítve. elött a' Sz. Benedek Szerzetén lévõ Apáturságnak lakó helye vala. Szántó földgyci középszerűek, réttyeit Dráva vize elszokta önteni, szölö hegyei tsekélyesek, fája el lenben, és legelője is elegendo, 's vagyonnyainak eladására jó módgya, második Osztálybéli.

Az

BÁBOLNA. Elegyes magyar falu Komárom Vármegyében, birtokosa Gróf Szapáry Uraság, lakosai katolikusok, fekszik az Ország úttyában Komáromhoz két mértföldnyire, az Uraságnak szép kastéllyával díszesíttetik. Határja közép termékenységü réttye, legelője elég, vagyonnyainak eladására jố módgya,

módgya, második Osztály

béli.

KIS BÁBOLNA. Szabad puszta Komárom Vármegyében, fekszik az előbbenitől nem

meszszę.

BÁBOLNA. Valk Bábolna. Magyar falu Borsod Vármegyeben, birtokos Ura az Egri Káptalanbéli Uraság, lakosai reformátusok, fekszik Egertöl három mértföldnyire. Határjában legelője elég, malma közel, halászattya az Uraságnak engedelméböl; fogyatkozása, hogy szántó földgyei többnyire soványak, fája nints, melly hellyett náddal tüzelnek, szoleje sints, 's mivel a' Tisza áradásai határjának nagy károkat okoznak, harmadik Osztálybéli.

BABONY. Magyar falu Borsod Vármegyében, birtokos Ura a' Királyi Kamara, lakosai katolikusok, és reformátusok, fekszik hegyek között Miskoltztól egy mértföldnyire, szántó földgyei középszerűek, malma határjában nintsen, 's a' Záporok miatt gyakorta károkat szenyvednek lakosai, mind réttyeiben, mind pedig termo földgyeiben, sőt néha a' belsó kertekben is; szárazság idején pedig vízre vagyon szükségjek, legelôje elég, fája tüzre, és épületre ingyen,

szóló hegyei számosak, és nagyok, mellyek középszerű bort téremnek, malmai szomszégságban, K. dézmát nem adnak. Mint hogy pedig vagyonnyaikat a' Miskóltzi piatzon jól eladhattyák, elsa Osztálybéli.

BÁBONY. Szabad puszta a Kis Kúnságban, fekszik Kún Szent Miklóshoz nem meszsze.

BABONY. Magyar falu Somogy Vármegében, birtokosa Lengyel Uraság, lakosai evangélikusok, és reformátusok, fekszik Vámosnak szomszédságában, mellynek filiája Koppanhoz más fél mértföldgyire. Határja minden javakkal 's szőlőkkel is kövelkedik, első Osztálybéli..

BABONY. Babina. Babinecz. Elegyes magyar falu Ugotsa Vármegyében; birtokosa Gróf Haller Uraság, lakosai katolikusok, és reformátusok, fekszik Halmitól nap keletre fél mértföldnyire, Túr Terebesnek szomszégságában, mellynek filiája. Ambár szántó földgyei megkivánnyák a' trágyáztatáft, mellyeknek nagyobb részét, és réttyeit is Tur víze szokta elönteni, 's néha Eger víze is károkat tesz; de mivel szántó földgyei gazdagon teremnek, ha trágyáz◄

tatnak;

« PredošláPokračovať »