tendis? wo willst (zielst) du hin? hová igyekezel (szándékozol tzélozol)? Badém (wi8ím), kam chces: observo (animadverto) quo tendas? ich sehe, wo du hin willst (wohin willst du): sajdítom (észre veszem, látom), hová szándékozol. Wím tam cilis (co míňís, čo poweset chces): novi (scio), quo tendas: ich weiß wohl, was du meinst (was du willst sagen): jól tudom, mit akarsz mondani (mit gondolsz). Newím (powec mi), tam i8e: nescio (dic mihi), quo eat: ich weiß nicht (sag mir), wohin er geht: nem tu dom (mondd- meg), hová mégyen. Nech ise, kam chce: quocunque eat, er mag gehen, wohin er will: wohin er auch geht (gehen mag): mennyen akar hová. Ram chcete ist? tam isete? quo tenetis iter? quo tenditis? wo wollt ihr denn hingehen? hová igyekeztek menni? Par. Páp. Ram (a posegem (poset, obrátiť mám) ah quid agam! quo me vertam! was soll ich thun? wo soll ich mich hinwenden! hová legyek! Par. Páp. lewím, kam sa poseť (obráťiť) mám! nescio , quo me vertam! ich weiß nicht, wo ich mich hinwens den foll! hová legyek, nem tudom! Ram si sa posel ? quo abiisti? quorsum recess sisti? wo bist du denn hin? hová lôl-el? Par. Pap. ewi fam: a) i. e. tam sa má poSet (obrátit), tam má ist; nescit, quo se vertat: er weißi nicht, was er thun soll (wo er sich hinwenden foll) nem tud magán segíteni; fel-sültt a' dologban, nem tudgya, mellyfelé fordullyon; nem tud merre fordúlni. b) i, e. newi

.

tase [ Ronopi: v. Ronopa. Prov. Ram Moha, kam Ruka; tam Ocaf, tam 5lawa: i. e. Búchání od Dubat Dubu neporádné mluweňí: scopae dissolutae, indigesta oratio: ein ungeräumtes Plaudern, nicht zusammen hangende Rede. Ei hat weder Hände noch Füsse: se füle, se farka. v. To ani Noh, ani Ruk nemá, sub Noha. Ram Weter, tam Plást: a) i. e. wetrowi, wrttawi, neftagni, nestálí Člo wet: vertumnus, vertumnis natus iniquis Horat. Utraque nutans sententia Zenod. Versatilis Artemon. Plutarch. Protheo mutabilior. Pennula omni vento exposita. Homo sui dissimilis, ac moribus inaequalibus praeditus. Homo lubricae fidei, et incertarum partium (omnium horarum): ein Wetterhahn, Windbursche, unbeständiger Mensch: minden szélnek köpönyegje; állhatatlan (változó órái, minden úgyvagyonra hajló) ember. b) i. e. Gat Weter wege (duge), tak plachti obrácagú: utcunque est ventus, exin velum vertitur. Plaut. Pallium accommodare ad ventum.Tempori servire. Tempora temporibus tempera: man richtet die Segel nach dem Winde, a' vitorlákat mind a' széb felé fordítyák. 2) quorsum? quo fine? quem in finem? cui usui? wohin, mozi, zuwas: mire, mivégre. Syn. nato tčemu Usus. Ram to? (i. e. co stím? načo neb t čemu ge to? quorsum est opus? quorsum istud? wohin damit? zu was ist dieses? hová kell ez? ⚫ mire való ez? Par. Páp. Ram tehda teto Weci ( timito Weci)? qnorsum haec tandem?

wohin denn mit diesen Sachen? hát már ezek mire valók? Par. Páp. Ram teto the Slowa? quorsum haec tua verba? zu welchem Ziele und Ende sagst du dieses? mi végre mondod ezeket? mit jelentesz ezen szavaiddal? 3) In oppositione penes comparativa adverbia: Kam dáleg: quo diutius, quo longius: je län ger, je weiter: hová tovább. Par. Páp. Ram dál horseg: quo diutius, eo peius: je läns ger, je schlechter: hová tovább roszszabbúl; mennél tovább, annál roszabbúl. Ram wic: magis ac magis, quo magis: je mehr, hová tovább (több) Par. Páp. Ramarát, a, m. w Towaris stwe, neb we wogne: socius, consocius, i, sodalis, consodalis, is, commilito, nis, m. Camerad, Kamerad, Gesellschaf=

ter,

mit dem man großen Umgang hat, Mitsoldat: pajtárs, pajtás. Syn. Pagtás, Towa= rif, boh. Rotniť. Prou. Tati Chlap, gaki (gakowi) Ramarát. Rdo toho poznať chce, nech na kamaráta pozre (nech na Towarifa wzhledňe) noscitur ex socio, qui non cognoscitur ex se: ein Mann wird an seiner Gesellschaft erkennt; fo der Mann, wie der Kamerad. társából esmérheted - meg, a' kit egyébb aránt meg- nem esmérsz. Minémü a' társa ollyan ö-is (az ember- is) maga. 2) w urade, w hodnosti: collega (conlega) ae, m. Cic. Amtsgenoffe, Amtsgehülfe, College: tisztitárs, kalandos társ. Par. Pap. Syn. Spoluradní, Spolutowarif. Plur. nom. Ramerati: collegae, Amtsgenossen, Collegen: kalandos társak. Par. Páp. vulg.

Roleģ (a) Rolleģ. Ramarát̃eňí, á, n. conversatio, unio, nis, f. das Gefellen, die Gesellschaft) freundschaftlicher Umgang: társolkodás, pajtáskodás. Syn. Towariseňí. kamarátit, sa, il sa, ím sa V. I. imp. tat fa: mutuo conversari, familiaritatem colere; amicitia iungi (coniungi) sich gefellen, eine Gesellschaft (Freundschaft) haben: egymással társolkodni, barátkozni, pajtáskodni. Syn. towarisitsa. kamaratski adu. contubernaliter, manipulariter: rottmäßig, cam= meradisch, gesellschaftlich; nach Art eines Cammeraden: paj-társ módon. Syn. pokamarátski, towarissti.

kamerátski, á, é, adj. contubernalis manipularis, e: ur Rotte gehörig, kameradisch, die Stameraden betreffend: pajtársi, paj-társokat illető, sereghez (bandához, pajtássághoz) tartozandó. Syn. towarisstí, boh. rotní.

Ramerátstwo, a,

a, n. collect. contubernium, i, n. societas tis, f. manipulus, i, m. die Rotte, Gesellschaft, Bande, Bunft: társaság, banda, szövetség, pajtásság. Syn. Towarifstwo, boh. Rota. Ramas, a, m. adolescens, iuvenis: Jüngling, ifjú, legényke. Syn. mlásenčet, Pacholet, Parobek, Suhag, boh. Gi noch: Aliud est. Lenoch (a) Ramasisto, a, n. contemt et exagger, ex Ramas. Kamaura, i, f. v. Čápka. Rameň, a, m. lapis, idis, m. graece lythos: der Stein, kö. Syn. Skala, boh. Rámen. Usus. Dértowati, neb. 8irtowati Ramen, i. e. pumex, icis, m. Plaut. Plin. H. N. Bimsstein, Reibstein, dient zum

Glät

Glätten der Bücher, der Haut etc. tajték-kő, láb vakaró, könnyű likatsos kö. Par. Páp. boh. třící (Sirkowat?) Rámen. Drahí Ramen: gemma, ae, f. Japis pretiosus: ein Edelgestein, drága kö.- 5a8i Rameň: v. 5a8i. Grobní Rameň: v. 5robnit (u) gromowi Rameň: v. gromowi. Subowi Rameň: v. Subowi. Rarbunklowi Rameň: v. Rarbunkel. Rohúti Rameň: allectorius (lapis) i, m. allectoria, ae, f. lapis in ventriculo galli nascens: der Kapaus nenstein, Kaphahnstein: kakaskö. Rrefací Ramen: v. Rremeň: Rrwni Rameň : a) [ Ć ( 0weta: haematites, ae, m. Plin. H. N. lapis de homine: der Blutstein, vér - kö. b) lúpawi, na teň ické kúski neb Pleski sa rozberagící: schistus lapis Plin. H. N. schistus, i, m. fchifriger Blutstein, hasadó ko. Par. Páp. boh. Rrewní Rámen - Lastowči (lastowiči) Rameň, i. e. La= towicen: chelidonius lapillus Plin. H. N. chelidonium, in. Schwalbenstein, felske - kö. Lazúrowi Rameň: v. Lazúr: Ledwowi (mechúrní, mechútowi) Ramen: v. infer. Ra. meň 4 Nro. mlinski Rameň: lapis molaris, Lech, Mühlstein: malom-kö. boh. Šlaka celá 3 Tigle fňatá. Mramorowi Ramen: lapis parins, Marmorstein, márvány-kö. Met. warski (mrtwé Čela stráwugící) Ramen, i, e. Mrtwárnit: sarcophagus lapis Plin. H. N. sarcophagus, i, m. Sarkstein, Art von Stein oder Marmor, worin die Körper der Todten binnen vierzig Tagen verzehrt sind: test-évő kö. Nekresani (netesaní, newihlaSeni, drsnati) Rameň: cru

dus (impolitus) lapis, der Bruchstein, faragatlan kö. Olegni Ramen: cos cretica (olearia), cos olearis: der Oelstein, beretva-kö Orličí Ramen: aëlites, ae, m. aetitis, is, f. Plin. H. N. (gemma) Adlerstein ein Edelstein, der eine Aehnlichkeit mit der Farbe des Adlers hat: sas-kö Aliud est Bagát. Palirowací (drahé Ramene palirugící) Rameň, i. e. Palirowňít: smiris, et smyris: Schmergel, üvegeket metsző kö. Par. Páp. Pigaci (písečnati, pistowi) Ramen: lapis bibulus Virg. arenaceus, arenarius: Sandstein, fövenyes kö, zörönyő kö. Par. Páp. Stufowni (boh. prob'čiti) Rámeň, kterím sa Sribro, Zlato probuge (stusuge), i. e. Stufowňít: coticula Plin. H. N. obrussa Cic. Suet. ae, f. lapis lydins Plin. H. N. heraclius (heracleus): Probierstein, Goldprobe Silberprobe: próba-kö. Slagfowni Rameň: v. Bruf. Špicatí (končití) Rameň, L. e. Skala: saxum, scopulus, i, m. Steinfels, köszál kö-szikla. Stwerbranati (stworhranni, stworouhelní, vulg. kwadrá towi) Ramen: lapis quadratus, Quaterstein, Quadratstein :' négy szegletes kö. Swetli Ras men: v. Lazúr. Lachnúci Železo Ramen: v. magnét. Ühelní Ramen: lapis angularis, Eckstein, szeglet – kö. Ühelné Ramene, Winowi Rameň: tartarus, Weinstein, bor - kö. Rozhaňací (rozpúsčagící ) winowi Rameň: tartarus solabilis, lösender Weinstein, osZlató bor-kö. Witriolnatí neb Witriolowani (witrolimowaní (winowi Rameň: tartarus vitriolicus, vitriolirter Tartar,

gá

gálitz-kövel el-készitett borko. Witazni ( hwézdnati, hwézdowi) Ramen: asterias,

ae, m. et astroites, ae, m. Plin. H. N. Siegesstein, Sternstein, ein Edelstein: tsillagkó, vitéz-kö. Wodní Ramen: lygdos (us), i, m. Martial. lygdinus lapis Plin. H. N. Wafferstein, ein gewisser weißer Stein: viz kö. Wrhcabňí Rameň: v. Rameň infer. 2 Nro. Zabí (zabací) Ramen, i. e. Zabec, Žabica: bufonites, chelonites, ae, m. chelonitis, idis, f. et chelonia, ae, f. Plin. H. N. lapis bufonius: Krötenstein, béka kö Par. Páp. békasó. Zawírací (Sklepeňí neb klenutí zawiragici) Rameň: umbilicus, tholus i, m. Schlußstein, der Schlußbalken; boltozatnak függö küldöke, mellyre egygyet 's mást függesztenek. Zázrační Rameň: lapis mirabilis,_Wunderstein tsudálatos kö. Prov. Ramen často pohnutí (kteri sa často hibe), mochem neobrost'e: saxum saepius volutatum non obducitur musco Lucian. Qui non potest eodem loco consistere, raro fit ut ditescat: was immer gerührt wird, kann unmöglich_wachsen: meg nem mohosodik a' kö, mellyet gyakrabban forgatnak.

Ras

men Zlato probuge, Zlato Lu8i: lapis auri praestantiam, aurum hominum constantiam probat: Probirstein zeigt die Güte des Goldes, und Gold jene der Menschen an: a' kö, az arany jóságát, az arany pedig probállya az emberek állandósságát. Gakobi Rameń do Wodi uhosil (hosil). Chis ru mu (o ňem) není: altum silentium. Tamquam submersus esset, memoria eius non

exstat: großes (tiefe8) Stillschweigen: Als wenn man es ins Wasser geworfen hätte, man schweigt davon: semmi híre nints, mint a' vízbe hollt embernek. Nagy halgatás vagyon felöle. Mintha az ember a' követ vízbe vetné (vetette vólna). Tažko ge f Rameňa witistnúť Wodu (witlačiť Oleg): a) i. e. öd Žebráka Palicu pitat: aquam a pumice postulare ( postulas ) Plaut. etwas (z. B. Geld) von einem verlangen, der es selbst nicht hat: nehéz, a' köböl vizet présölni. b) i. e. Bárbis Rrwú zaplakal, newiprofis: frustra ab avaro pecuniam petis. Inexorabilis est et durus In quem illud Homeri: At tibi perpetuo cor saxo durior - omni est: aus einem harten Felsen ist es schwer ein Wasser zu pressen. Es ist sehr hart, einem kargen Halse etwas abzupreffen. Von einem Geizigen kann man hart etwas bekommen (er= preffen): ha mindgyárt vérrel könyveznél, még sem nyersz semmit. Szoros markú embertöl nehéz kapni valamit. Wetfím od seba Ramenem hádzať. Romát Slámku nese: sus cum Minerva certamen suscipit (certat). Impossibilia tentare: etwas unmögliches vornehmen, követ vetni nálánál (magánál) nagyobbat. Ramen ti w usoch, a Sol w Očoch gravis imprecatio. 2) stáblowi neb wrhcabňí Rameň: calculus lusorius, scrupulus, i, m. Brettstein, ostábla-kö. Syn. Wrhcab. 3) Le do wiRameň: grando, inis, f. Cic. Plin. gen. masc. Varr. Hagel, SchloBen, Hagelwetter, Schloßenwetter: kö-eső. Syn. Stad, Rrupi, Rrupobiti. Usus. Ra

meň

meň padć: grandinat, lapidat Liv. es regnet Steine, es fallen Steine herab, es hagelt, kö- eső esik. 4) Ledwowi neb mechúrowi (mechúrní) Ramen, w Clowetu: calculus, i, m. Cels. Plin. H. N. arena, ae, f. lythiasis, is, f. der Stein in der Blase oder Niere, Blasenstein, Landenstein: áréna követske, emberben - való kő, kö- hántás. 5) Arces notat. Cerweni Rameň: rubra arx, in Comitatu Posoniensi: Bie= bersburg, vörös kö. Swetli (boh. modčí) Ramen: coerulea arx, in Comit. Neogradiensi: Blauerstein, kék-kö. Rámen, gen. kamene (kame na) m. v. Rameň. Ramenár, a, m. fossor (fractor, sector) lapidum, lapidarius Pandect. latomus Plaut. i, m. Steinbrecher, Steinhauer, Steingräber: köásó, kő-szegő, kö - vágo. Par. Páp. Syn. Lomec, boh. Ramenit. 2) lapicida Varr. lapidicida, ae, m. quadratarius, i, m. scalptor (sculptor) lapidum: Steinmek, Steinschneider, der die Steine schneidet: kö - faragó, kőmetsző, kö - vágó. Par. Páp. boh. Ramenáč. 3) politor lapidum, Steinschleifer, kö- pallírozó (símitó) boh. Ramenář. † Ramenáč, e, m. idem 2 et 3 Nris.

Ramenárčin, a, e, adj. poss. lapidariae, latomae: der Steinhau erinn gehörig, kö-asónéé, köszegőnéé, kö- vágónéé. 2) lapicidae (scalptoris lapidum) uxoris, der Steinmehinn gehdrig, kö-faragónéé. 3) politricis lapidum, der Steinschleiferinn gehörig, kö-pallírozónéé. + Ramenáčćin, a, o, adj. poss. idem 2, et 3 Nris.

Ramenáčeňí, á, n. v. Rame. nárstwi.

kamenáriť, il, ím V. I. imp. nat: lapidarium, lapicidam politorem lapidum esse: cin Steinhauer, Steinmez, Steinschleifer seyn: kö- vágónak, kö- faragónak, ko-pallírozónak lenni.

Ramenárka, i, f. lapidaria, latoma, ae, f. uxor sectoris lapidum: des Steinhauers Frau, Steinbrecherinn, Steinhauerinn: kó-ásóné, kö- szegőné, kő-. vágóné. 2) uxor lapicidae, Steinmeginn, kö- faragóné kö-metsző felesége. 3) politrix lapidum, consors lapidum politoris : des Steinschleifers Frau, Steinschleiferinn: köpallírozó felesége.

Ramenáčka, i, f. idem 2 et 3 Nris.

kamenárow, a, e, adj. poss. lapidarii, latomi, fossoris (sectoris) lapidum: dem Steinbrecher (Steinhauer)' gehörig, kö-ásóé, kö- szegőé, kö- vágóé. 2) lapicidae, quadratarii: dem Steinmeh gehörig, kö-faragóé, kö- metszőé. 3) politoris lapidum, dem Steinschleifer gehörig, kö-pallírózóé (simítőé). boh. Ramenať ů. Remenárování, Remenárování, á, n. v. Ras menárstwi.

kamenárowat, rowal, rugem, freq. ex tamenáriť. kamenársti adu. more lapidariorum, lapicidarum, politorum lapidariorum: auf die Art der Steinhauern, Steinme hen, Steinschleifern: kö-ásó, kö- faragó, köpallírozó módon. Syn. potamenárski. tamenársří, á, é, adj. lapidarios, lapicidas, politores lapidum concernens; die Steins hauer Steinmezer, Steinschleifer betreffend: kő - vágokat, ·kö