A Google Könyvkeresőről
Áttekintés
Gondolatok, vélemények
Általános súgó

Partnerprogram
Kiadóknak és szerzőknek
Csatlakozzon most
Súgó partnerek számára

Könyvtárprojekt
Áttekintés
Könyvtári partnerek
Súgó könyvtárosoknak

A Google Könyvkeresőről

Áttekintés | Történet | Tények és téveszmék

A Google Könyvkereső története

Kezdetben vala a Google Könyvkereső.

Na jó, nem éppen így volt. Ám az minden bizonnyal megállja a helyét, hogy a projekt olyan régi, mint maga a Google. 1996-ban, a Google alapítói, Sergey Brin és Larry Page frissen végzett informatikus hallgatók voltak, akik a Stanford Digital Library Technologies Project által támogatott kutatómunkában vettek részt. Céljuk az volt, hogy működő digitális könyvtárakat hozzanak létre, ötletük pedig a következő: a jövendőben, amikor majd a könyvgyűjteményeket óriási mennyiségben fogják digitalizálni, az emberek egy "feltérképező robotot" fognak használni a könyvek indexelésére és a közöttük lévő kapcsolatok elemzésére, bármely adott könyv relevanciáját és hasznosságát olyan módon határozva meg, hogy a más könyvekben lévő idézetek számát és minősítését követik figyelemmel.

A feltérképező robot, amelyet akkor megépítettek, a BackRub nevet viselte. Ez egy modern csavart vitt a hagyományos idézet-elemzésbe, amely a Google PageRank algoritmusait ihlette. Ez a képezi velejét annak a keresési technológiának, amelytől a Google – nos, Google lesz.

Larry és Sergey már akkor látták lelki szemeikkel, hogy az emberek, bárhol legyenek is, képesek lesznek keresgélni a világ összes könyve között, hogy megtalálják azokat, amelyekre szükségük van. Amit viszont nem tudtak elképzelni, az az volt, hogy egy napon olyan projektet indítanak útjára, amely ezt lehetővé is teszi. Induljunk egy rövid sétára az eddig megtett út fő mérföldkövei mentén:

[2002]

A Google alkalmazottak egy kis csoportja hivatalosan is elindítja a titkos "könyvek" ("books") projektet. Azzal indítanak, hogy szakértőkkel beszélgetnek az előttük álló kihívásokról. Egy egyszerű, de létfontosságú kérdéssel kezdik: meddig tartana a világ minden könyvét digitálisan beolvasni? Kiderül, hogy furcsa módon senki sem tudja. Nagyon is jellemző a Google-ra, hogy Larry Page eldönti: saját maga fogja ezt kikísérletezni. Egy napon az irodában ő és Marissa Mayer, első termékmenedzsereink egyike, a ritmust metronóm segítségével tartva, módszeresen átlapozott egy 300 oldalas könyvet. Teljes 40 perc kellett, hogy a végére érjenek.

A világszerte folyamatban lévő számos kiemelkedő digitalizálási projekt – a Kongresszusi Könyvtár American Memory projektje, a Gutenberg projekt, a Million Book projekt és a Universal Library, hogy csak néhányat nevezzünk meg – ihlető erejétől vezérelve a csapat egy sor helyszíni látogatást tesz, hogy tájékozódjék a munka menetéről.

A tényfeltáró küldetés részeként Larry Page kapcsolatba lép a Michigani Egyetemmel, itt végzett ő maga is, és ez az egyetem úttörőnek számít a könyvtár-digitalizálási erőfeszítések terén, például a JSTOR és a Making of America révén. Amikor megtudja, hogy a jelenlegi becslések szerint az egyetemi könyvtár hétmillió kötetének beolvastatása 1000 évbe telne, kijelenti a rektornak, Mary Sue Colemannek, hogy szerinte a Google ezt hat év alatt teljesítené.

[2003]

A csapat egyik tagja elutazik egy jótékonysági könyvvásárra Phoenix-be, Arizona államba, hogy könyveket szerezzen be a roncsolásmentes beolvasási technikák teszteléséhez. Számtalan kísérletet követően a csapat kidolgoz egy olyan beolvasási módszert, amely sokkal finomabban bánik a könyvvel, mint az aktuálisan elterjedt nagy sebességű eljárások. Ez boldoggá teszi a csapatot – és a könyveket még inkább.

Ugyanakkor a csapat szoftvermérnökei is előbbre lépnek a trükkös műszaki problémák megoldása terén. Ezek a problémák akkor merülnek fel, amikor a 430 különböző nyelvű, fura formájú, szokatlan betűtípusokkal írott, vagy más, váratlan sajátosságokkal bíró könyvekből származó információkat akarják feldolgozni.

[2004]

Az Oxfordi Egyetemen 1602-ben Sir Thomas Bodley által alapított Bodley-féle könyvtár küldetése mindig is az volt, hogy ne csupán az egyetemi közösséget, hanem az egész világot szolgálja. A csapat látogatást tesz a hírneves könyvtárban, és lenyűgözi őket az a meleg fogadtatás, amelyben részesülnek.

Mialatt a polcok között sétálnak, a könyvtárosok olyan évszázados "felvágatlan" könyveket hoznak elő, amelyek csak ritkán látták a napvilágot. Mióta Shakespeare a drámáit megírta, először tűnik úgy, hogy az ezen könyvekhez hozzáférő irodalomtudósok szűk köre exponenciálisan bővíthető.

A látogatás ihlető erejű, és az azt követő találkozók és megbeszélések formális partnerséghez vezetnek, amelynek keretében három éven belül digitalizálni fogják a könyvtár szellemi köztulajdonban lévő, 19. századi, egymillió kötetes, egyedülálló gyűjteményét.

Eközben a világ legnagyobb kiadóival folytatott előzetes megbeszélések sora kezdi meghozni gyümölcsét. Októberben Larry és Sergey bejelenti a "Google Print"-et, a németországi Frankfurti Könyvvásáron. A programhoz elsőként csatlakozó kiadók: Blackwell, Cambridge University Press, a University of Chicago Press, Houghton Mifflin, Hyperion, McGraw-Hill, Oxford University Press, Pearson, Penguin, Perseus, Princeton University Press, Springer, Taylor & Francis, Thomson Delmar és a Warner Books.

Decemberben bejelentjük a "Google Print" könyvtárprojekt indulását. Ezt a Harvarddal, a University of Michigannel, a New York Public Libraryval, Oxforddal és Stanforddal kötött partneri megállapodások teszik lehetővé. Ezeknek az egyedülálló könyvtáraknak az összesített gyűjteménye a becslések szerint meghaladja a 15 millió kötetet.

[2005]

Egy évvel a Google Print debütálását követően a csapat visszatér a Frankfurti Könyvvásárra, és bejelenti, hogy a "Google Print" most már nyolc európai országból is fogad partnereket: Ausztriából, Belgiumból, Franciaországból, Németországból, Olaszországból, Hollandiából, Spanyolországból és Svájcból.

Annak érdekében, hogy a világ információinak megszervezésére és általánosan hozzáférhetővé tételére irányuló küldetésünknek megfeleljünk, 3 millió dollárt adományozunk a Kongresszusi Könyvtárnak, hogy segítsük felépíteni a Világ Digitális Könyvtárát, amely bárhonnan hozzáférést fog nyújtani a ritka és egyedi tételekhez. Kiterjesztjük a Könyvtár tesztelési célú beolvasóprogramját, amely most már magában foglalja a Kongresszusi Könyvtár jogi könyvtárában lévő történelmi értékű művek digitalizálását is.

A Google átnevezi a "Google Print"-et Google Könyvkeresőre, amely jobban tükrözi használatának módját. A csapat megválaszolja a könyvtárprojekt vitás kérdéseit is, nyilvános vitát vállalva az alapelvekről.

[2006]

Mary Sue Coleman, a Michigani Egyetemen rektora, az Amerikai Kiadók Szövetségénél (Association of American Publishers - AAP) tartott megindító beszédében elmondja, hogy az egyetem miért döntött a velünk kötött partneri megállapodás mellett a könyvtárprojektben, aláhúzva a könyvek digitalizálásának fontosságát olyan természeti katasztrófák tükrében, mint például a Katrina hurrikán. Mary Sue Coleman még hozzáteszi: "Mindig is hittünk ebben."

Márciusban ellátogatunk a Londoni Könyvvásárra, ahol egyes partner kiadók megosztják eddigi tapasztalataikat.

Röviddel ezt követően felkérjük partnereinket, hogy mondják el, kívánnak-e olvasóiknak közvetlenül a böngészőprogramokból teljes online hozzáférést nyújtani a könyvekhez. Ez az első a számos új lehetőségből, amelyet a kiadókkal szorosan együttműködve fejlesztünk ki, segítve őket abban, hogy megtapasztalják a könyvek online eladásának újszerű módjait.

A nyár folyamán segítjük a Shakespeare a parkban rendezvény megnyitóját, hogy ingyenesen ajánlhassa 50. évfordulós előadásait a Central Parkban, létrehozva azt a helyet, ahol a Bárd összes műve megtalálható és kereshető. Még New Yorkban meglátogatjuk a Book Expo Americát, és ízelítőt adunk az Egyesült Államok kiadói és szerzői számára abból, amit a felhasználók fognak látni, ha csatlakoznak a Google Könyvek partnerprogramhoz.

Egy sor termékfejlesztést indítunk útjára, hogy a Könyvkeresőt hasznosabbá és könnyebben kezelhetővé tegyük. Először is kiterjesztjük a hozzáférést a már beolvasott, szellemi köztulajdonban lévő művekre úgy, hogy egy PDF-letöltés gombot adunk hozzá a szerzői jog alá nem eső könyvekhez. Néhány hónappal később kiadjuk az új böngészőfelületet, amellyel könnyebb böngészni és tájékozódni a Könyvkeresőben. Az új felülethez új Infó erről a könyvről oldalak is társulnak, amelyek a Google algoritmusait használják fel, hogy az oldalakat a könyvhöz tartozó gazdag tartalommal lássák el -- kezdetben a kapcsolódó könyvek, kiválasztott oldalak és a tudományos munkákból származó hivatkozások kerülnek ide. 

Ősszel négy új könyvtár társul a könyvtárprojekthez: a Kalifornia Egyetem, a madridi Complutense Egyetem, a Wisconsin - Madison Egyetem, valamint a Virginia Egyetem.


[2007]

Az új felhasználói felületet kiindulópontként használva új módszereket kísérletezünk ki arra, hogy az emberek a könyvekhez jussanak.

  • Könyvbéli helyek: A Google Térképekkel való összefonódás révén az emberek a könyveket a szövegben megemlített helyek szerint is böngészhetik (később egy kísérleti KML-réteget fogunk kiadni a Google Earth-höz, amely a fordítottját csinálja -- a felhasználó kiválaszt egy helyet, és mi könyveket társítunk hozzá).
  • Népszerű szakaszok: Új módját dolgozzuk ki a könyvek közötti navigálásnak, egyetlen szakasz használatát a könyvek egész gyűjteményén keresztül követjük végig.
  • Saját könyvtáram: Segítünk az embereknek abban, hogy a Google keresést saját könyvgyűjteményükön belül használják fel. A felhasználók saját maguk kezdik gondozni és másokkal megosztani személyes könyvtáraikat, ismertetőiket és osztályzataikat.
  • Új honlap (kezdetben csak az Egyesült Államokban): Több kiugrási pontot biztosítunk az embereknek, hogy a jegyzékünkben lévő könyveket felfedezhessék.

Marissa Mayer az Egyesült Államokban bemutatja az Univerzális Keresőt, és a Könyvkereső a Google keresés még szervesebb részévé válik. 

Májusban a Lausanne-i Kantoni és Egyetemi Könyvtár, valamint a Genti Egyetemi Könyvtár csatlakozik a Könyvkereső programhoz, nagy mennyiségű francia, német, flamand, latin és más nyelvű könyvvel szaporítva az állományt. Az európai könyvtárpartnerek száma ezzel hatra nő.

Júliusban hozzáadjuk a "Megtekintés egyszerű szövegként" hivatkozást az összes, szerző jog hatálya alá nem eső könyvhöz. T.V. Raman elmagyarázza, hogyan nyitja meg ez a könyvet az adaptív technológiák, például a képernyőolvasók és Braille-megjelenítők számára, lehetővé téve a látássérült felhasználóknak, hogy éppolyan könnyen olvassák ezeket a könyveket, mint a látó felhasználók.

Decemberre a Könyvkereső felület több mint 35 nyelven érhető el a japántól a cseh és a finn nyelvekig.  Száznál is több országból több, mint 10 000 kiadó és szerző vesz részt a Könyvkereső partnerprogramban.  A Könyvtárprojekt 28 partnerre terjed ki, beleértve hét nemzetközi könyvtárpartnert: Oxfordi Egyetem (Egyesült Királyság), a madridi Complutense Egyetem (Spanyolország), a katalán Nemzeti Egyetem (Spanyolország), a Lausanne-i Egyetemi Könyvtár (Svájc), Ghenti Egyetem (Belgium) és a Keio Egyetem (Japán).

A következő évre nézve pedig tovább folytatjuk a technológiánk fejlesztését és a partneri kapcsolatok kiterjesztését a kiadókkal és a könyvtárakkal világszerte. Folytatása következik...

©2011 Google - Kezdőlap - Minden a Google-ról - Adatvédelmi irányelveink